Termékinformációk
A könyv tartalmáról
A japán kendó története
Tosinobu Szakai, a szerző, így mutatja be a könyv keletkezését:
Amikor a Kendó Nippon szerkesztői részlegében dolgozó Andó Júicsiró – munkám iránti érdeklődéstől hajtva – felkereste kutatószobámat, élénk eszmecserét folytattunk arról, hogy a kendóról mint japán kultúráról nem csak Japánban, de az egész világon hiteles információkat kellene közölni. Több mint két év telt el azóta, hogy valós vállalkozásként is útjára indult ez a munka.
Különös módon éppen akkor történt, hogy egy újsütetű magyar ismerősömtől nem kis meglepetésemre a következőket hallottam: „A japánok felelőssége, hogy megfeleljetek a külföldi gyakorlók elvárásainak, akik jobban meg szeretnék ismerni a kendót.” Kétségtelenül nagy iránymutatót, és egyfajta sorsszerűséget láttam ebben.
A könyv az élőbeszéd visszaadására törekszik, amely az egyetemi alap- és posztgraduális képzésben résztvevő diákjaimmal folytatott gyakorlás, valamint a nekik tartott előadások során hangzott el.
Gazdag képmelléklettel bővített, igényes munka, amely párhuzamosan mutatja be a kendó mint kulturális kincs és a kendó mint sportág történetét.
Tartalomjegyzék
Előszó
I. rész: Kendó-történet
1. A kendó helye a budó ágazatok között
2. A kendó-történet kezdetei
3. A japán kard születése
4. Az íjtól a kardig: A lőfegyverek elutasítása
5. A kardvívó mesterek kora: Cukahara Bokuden
6. A kardvívó mesterek kora: Mijamoto Muszasi
7. A rjúhák kialakulása
8. A kendzsucu iskolák három előfutára, valamint azok leszármazási vonala
9. A kendzsucu-elmélet kialakulása
10. A sinai ucsi-komi kendzsucu kezdete
11. Az új rjúhák megjelenése és a három nagy edói dódzsó
12. A kendzsucu az Edo-kor második felében, illetve a sógunátus végén
13. A modernkor kezdete
14. A kendó fejlődése a modernkorban
15. Kendó a Sóva-időszakban (1926-1989)
16. A kendó jelenlegi helyzete és nemzetközi elterjedése
II. rész: Kendó-kultúra
1. A kard eszmeisége 1: A kardhoz kötődő filozófiai elképzelések eredete
2. A kard eszmeisége 2: A mítoszokban színre lépő kardok
3. A kard eszmeisége 3: A Kuszanagi mint császári szimbólum
4. A kard eszmeisége 4: Önmagunk és mások legyőzésének eszköze, a kard
5. A kardvívó mesterek aszketikus gyakorlása: A visszavonult lelkigyakorlással elért megvilágosodás
6. A kendó és a vallás
7. Az élethosszig tartó kendó
Epilógus
Utószó