Termékinformációk

A fő téma ezúttal a Himalája hegység és néhány ott élő mester bemutatása; miközben kiemelten foglalkozunk a Himalájai Tradícióval.
Szvámí Rámának, a Himalájai Intézet (Himalayan Institute) alapítójának rövid életrajza és tanításának egy szelete mellett bemutatkozik a magyarországi Himalájai Jóga Meditáció Közhasznú Egyesület, amelynek elsődleges célja a jóga-meditáció tanítása a himalájai mesterek hagyománya szerint, Szvámí Ráma interpretációja alapján, valamint interjút olvashatunk Szvámí Véda Bháratíval, a Himalájai Tradíció jelenlegi szellemi vezetőjével, aki augusztusban immár harmadszor látogat Magyarországra.
Szvámí Ráma Tírtha életéről és tanításáról olvasva a szent hegységben élő bölcsek életébe kapunk bepillantást. A Budai Szücs Ferenccel - a Verigudlájf és a Levelek a Himalájából című kötetek szerzőjével - készült beszélgetésben érdekes történeteket olvashatunk a Himalájáról és az ott élő Dzsungli Babáról. Bár Székelyföldről indult el hosszú útjára, Kőrösi Csoma Sándor élete szintén ezer szállal kapcsolódik ehhez a hatalmas hegylánchoz, hiszen évtizedeket töltött azon a vidéken, és ott is nyugszik, a dardzsilingi temetőben. De hogy valóban önsanyargató aszkéta volt-e Kőrösi Csoma Sándor, arra választ kaphatunk Bethlenfalvy Géza írásából. A sort az India földrajzából szemezgető írásunk zárja, amely a Himalájához, a világ legmagasabb hegyláncához kalauzolja el az olvasót, és többek között elmeséli keletkezésének legendáját, majd szót ejt néhány fontosabb zarándokhelyről.
A szent szövegeket bemutató írások sorában a második számban a Srí Guru Gítá, a Guru szent éneke válogatott versszakai kapnak helyet. A fordítás érdekessége, hogy az eredeti strófákkal megegyező szótagszámú sorok alkotják, azaz ugyanúgy énekelhető, mint az eredeti, szanszkrit változat.
A Hindu istenek rovat ezúttal Sivát mutatja be, s őhozzá kapcsolódik a Spirituális történetek témája is, amelyben együtt jelenik meg párjával, Saktival, és megismerhetjük Szatí és Párvatí legendáját.
Gyakorlás rovatunk a Himalájai Tradíció gyakorlataiból közöl néhányat "Ízületi és mirigygyakorlatok" címmel, Szvámí Ráma tanítása szerint, és Életmód rovatunkban is helyet kap a Himalájai Tradíció, hiszen Szvámí Véda Bháratí a nyugati vegetarianizmusról és az ahinszáról szóló előadásából közlünk részleteket. Ezt Cserjés Panka "Táplálkozás - tudomány" című írása követi, ezúttal is gyakorlati tanácsokkal és receptekkel látva el olvasóinkat.
Az indiai művészethez kapcsolódóan a Jóga - India világa második száma az immár évek óta Indiában tanuló Tóth Szabolcs írását adja közre az indiai zenéről.
"A jóga magyarországi története" című írásunk szeretne képet nyújtani az olvasóknak arról, hogy a jóga miként és kiken keresztül indult "hódító útjára" hazánkban. Ehhez kapcsolódik az az interjú, amelyben dr. Vígh Béla professzor mesél a gyermekkoráról, indiai útjairól, könyveiről és természetesen a jógáról, a modern orvostudomány képviselőjének szemszögéből.