Termékinformációk

Bevezetés a filozófiába
Szerző: Karl Jaspers
Fordította: Szathmáry Lajos
Megjelenés: 1989
Kiadó: Európa
ISBN: 963-07-4957-2
Terjedelem: 170 oldal
Állapot: antikvár
Nyelv: Magyar
Termékazonosító: 316
Ár:
Ár:1,800 Ft

A könyv tartalmáról

1950-ben, nagyszabású filozófiai életművének mintegy népszerű összefoglalásaként adta ki az akkor már világhírű, az egzisztencializmus vezető filozófusaként ismert Jaspers kicsiny munkáját, a Bevezetést. A cím ugyan általános bevezetést ígér, Jaspers azonban nem a filozófiába, hanem saját filozofálásának alapelemeibe kíván bevezetést nyújtani. Mindenekelőtt a filozófia meghatározására törekszik. Élesen elveti a filozófiának mint tudománynak a felfogását. Nemcsak azt nyomatékosítja, hogy a filozófia nem fejlődik, hogy mindig, mindenki kényszerűen "előlről" kezdi; de azt is, hogy a filozófiai tételek, rendszerek stb. tulajdonképpen nem tarthatnak igényt a "bizonyításra", valamiféle belső meggyőződés, intuitív elfogadás-elfogadtatás lehet csak céljuk.

Ez a tudományokétól eltérő struktúra nyilvánul meg a legfontosabb filozófiai területeken is. Ezeket (Isten, ember, történelem erkölcs stb.) külön-külön fejezetekben veszi vizsgálat alá, Isten létének bizonyítékait (általános filozófiai felfogásához híven) rendre elveti, ugyanakkor az "ellenbizonyítékok" érveit is megkérdőjelezi, felfogásmódja szerint Isten belső megtapasztalással, az emberi szabadságban és bensőségességben "adottként" létezik. Hasonlóképp építi fel az emberről szóló meghatározást is, hangsúlyozva, hogy a filozófiai emberkép természetesen és szükségszerűen különbözik a pszichológiai, biológiai és szociológiai (vagyis tudományos) megközelítések eredményeitől. Az erkölccsel kapcsolatban a döntő kérdésnek azt tekinti, van-e feltétlen, parancsoló értelmű "imperativusza" az emberi cselekvésnek (igennel válaszol, de megint csak valamiféle belső adottságként ragadja meg ezt az imperativuszt).

A könyvecske stílusával, megfogalmazásmódjával is filozófiai gondolkodásra kíván nevelni. Állandóan hangsúlyozza, hogy a kérdések, a platóni "csodálkozás" a lényeges, a kérdéseken való töprenkedés, nem pedig a tételek, "igazságok" kimondása vagy kivált ilyesmik "elsajátítása". Ugyanakkor a filozofálás mindenki "kötelessége": saját létét, "feltételeit" mindenkinek magának kell "kérdésbe tenni", a nagy filozófusok munkái (az újabbak közül leginkább Nietzschét és Kierkegaard-t említi legnagyobb tisztelettel) csak ihletet, késztetést nyújthatnak ehhez az egyéni feladathoz.

A szerző művei