Termékinformációk

 
Az alkonyi bárka misztériuma
Részlet:

   „Az Alkonyi Bárka, mint társa, a Hajnali Bárka is, úszó templom, az emberiség kultúrtörténetének első úszó temploma. Az intézmény régi atlantiszi hagyomány kultikus megőrzése, abból az időszakból, mikor a Szfinx lábainál még a tenger hömpölygött s a piramis kikötőjelző építmény volt. Atlantisz úttörő kolonizátorai azon a helyen léptek első ízben partra, a Gizehi hármas piramis helyén. Az eseményt a prehisztorikus kor tudósai úgy örökítették meg, mint napjainkban Amerika felfedezését, csakhogy az Atlantiszi bárka vezetője nagyobb személyiség volt, mint Kolombusz. A történelem előtti hajós később, mint Thot-Hermes vonult be az emberiség emlékezetébe! Ő hozta Egyiptomnak az írást, a kémiát, a csillagbölcsességet és a tudományokat. Az egész későbbi csodálatraméltó kultúra – melyről Braestedt azt állítja, hogy máról holnapra, előzmények nélkül, mint egy tünemény keletkezett ezen a vidéken – az egész emberfölötti civilizáció, ennek a pap-kolonizátornak Thot-Hermesnek a műve!   
Nem csoda, ha később istenként tisztelték, hiszen, amint itt mindjárt látni fogjuk, ennél még sokkal többet tett: megnyitotta a mágikus analógiák többdimenziós hídját magasabb világok felé.
Ezzel pedig az ember hétköznapi életének új értelmet adott, illetve rávilágított annak eredeti céljára. Az ő tanításai alapján megint járhatóvá vált mindhárom világ országútja annak számára, aki hermetikus rendszerének praktikus oldalait képes volt követni. Beavatottak abban az időben persze csak a cherubi dinasztia leszármazottjai lehettek s ezért a titkok közlési módja a királyi templomkultusz formáját viselte. Az Alkonyi Bárka és minden, ami ezzel a rítussal összefügg, a legfontosabb az egész egyiptomi vallásból. A bárka a nagy úszó templom, a legsikerültebb kozmikus analógia. A nap a Zodiakális tengerben úszik, vagy a Tejúton jár, benne a Nap földi jelképe, a fáraó és hitvese – a Hold – Vénusz – Neptun szimbólum – Isis.
A kínai Mennyei Palota kivételével, ahol az Ég Fia váltogatta tróntermeit, az összes többi kultuszok mozdulatlan, merev templomot építettek. A vallás így elvesztette életadó kapcsolatát az univerzum teremtő analógiáival! Ennek következménye az ilyen templomokra épült vallások megmerevedése, majd összeomlása lett. Az atlanti-cherubi tudás birtokában kormányzó első hierophant-fáraók minden fontos döntésüket a Bárkán hozták, olyan állapotban, melyben közvetlen kapcsolat létesült a Naprendszer fölött uralkodó hierarchiával. Ugyancsak a Bárkán lejátszódó szigorúan titkolt theomágikus rítussal függött össze a trón öröklésének kérdése is.  Itt a tradícióknak megfelelő időszakban a fáraó és testvére, vagy bizonyos körülmények között az Isis templom legszebb papnője két héten keresztül tartó extázisban fekve nemzették az ország trónjának örökösét. A Nap, illetve képviselője a fáraó, vízi hálóterme, a jógarévületek legtökéletesebbikének, a csillagalvásnak színtere.
Az Alkonyi Bárka magasabb értelemben egyúttal asztromentális térhajó is, s a szattvikus energia cherubszárnyaival a látható Kozmosz bármely pontját felkereshette. A csillagalvás kozmikus jógarévületében pihenő beavatott uralkodó, valóban az istenségek akaratának végrehajtó szerve, keze, szája, szeme volt. Az alkonyi Bárkáról visszatérő megszemélyesített Napszimbólum csak azt tehette, amit a világkormányzat hierarchiája elhatározott.
Aki ismeri a szakrális előkészületek éntelenséget kikényszerítő gyakorlatait, az tudja, hogy a Bárkára lépőnek egyéni akarata a rituális elalvás pillanatában megszűnik”.